Glastonburyt, Anglia egyik legkorábbi keresztény települését legendák sokasága övezi. Glastonbury mocsárral körülvett sziget volt, itt telepedtek le a korai keresztények, a legkorábbi adatok 705-ből származnak (Ine király ekkor alapította monostorát, mely a 10. században bencés kolostor lett), de a letelepedés pontos időpontját még homály fedi.

A régészeti ásatások vesszőből és vályogból készült épületrészeket tártak fel, a későbbi századokból pedig szép kőépületek maradtak ránk. Sajátos misztikus légkör uralja a 13-14. században emelt apátsági templomot.
Egy korábbi templom helyén áll a 12. századból származó Hölgy-kápolna, melyet 1184-ben tűzvész puszított el.
A hagyomány szerint ezt az "Öreg templomot" Arimateai József építtette. Ő volt az, aki Jézus testét halotti lepelbe burkolta, majd sírba tette.
A legenda szerint a Wearyall-dombon szállt partra csónakjával, és botjára támaszkodva imádkozott. A bot gyökeret eresztett, s ebből hajtott ki a híres glastonbury csipkebokor, amely a Szent János templom előtt borul virágba minden húsvétkor és karácsonykor.

A legnagyobb rejtély: vajon tényleg az apátság talpazatában nyugszik-e Arthur király. A szerzetesek úgy tartják, hogy ő és felesége, Guinevere maradványait találták meg 1190-ben, de erre máig nincs bizonyíték.
Kutatások alapján azt is valószínűsítették, hogy Dél-Walesben, Bridgend közelében temették el őket. Utolsó nagy ütközete után a haldokló király Camlannból a titokzatos Avalon szigetére vitték. Arthur megparancsolta Sir Bedivere-nek, hogy hajítsa el rettenetes kardját, az Excaliburt. Abban a pillanatban, amikor a lovag a vízbe dobta a fegyvert, kinyúlt egy kéz, s megragadta azt. A közfelfogás szerint ez az eset egy azóta kiszáradt tónál történt Glastonbury közelében, a Pomparles Bridge-nél.

Egy walesi bárd elárulta az apátsági sír titkát II. Henriknek. A király értesítette erről a glastonbury apátot, majd az 1184-es tűzvész után a szerzetesek kutatni kezdtek a sír után. Kb. 2 m mélyen egy kőtáblára bukkantak, melyen ez állt: "hic iacet sepultus inclitus rex arturius in insula avalonia", azaz: "Itt, Avalon szigetén nyugszik a híres Arthur király.".
A kőtábla alatt 2,7 m-rel feküdt az üreges fatörzsből kivájt koporsó, benne egy 2,4 m magas férfi csontjai és sérült koponyája, valamint kisebb csontok és szőke hajfoszlányok. Utóbbiakat Guinevere maradványainak tulajdonították.
Az apátságnak abba a részébe, amit ma Arthur király sírjának neveznek, 1278-ban helyeztek el csontokat egy fekete márvány sírkő alá, közvetlenül a főoltár elé. A Hölgy-kápolna déli aljától 15 m-re található eredeti sírhely viszont jelöletlen.

A Tor legendája

Arthur király már korábban is járt Glastonburyben. A monda szerint Melwas, Somerset királya elrabolta Guinevere-t, és Glastonburyben tartotta fogva. Arthur csapata élén a Tor sziklaerőd ellen indult abban a hiszemben, hogy feleségét ott őrzik, de az ottani apát a harc megkezdése előtt kibékítette a szemben álló feleket.
1960-ban régi faépületeket maradványait fedezték fel a 150 m magas Tor tetején, de hogy ez a király lakóhelye volt vagy szerzetesi település, az nem tisztázott. Találtak itt fémből készült tűzhelyet, állati csontokat (marha, ürü, sertés), cserépedényeket, melyekben mediterrán borokat fogyasztottak.
A középkorban Glastonbury szerzetesei Szent Mihály arkangyal tiszteletére templomot építettek Tor tetején, ezt azonban egy földrengés lerombolta. A ma itt emelkedő torony egy későbbi templom maradványa. A szerzetesek így akarták a kereszténység szolgálatába állítani a pogány tort. A legendák úgy tartják, hogy itt rejlett a titokzatos föld alatti birodalom, Annwn bejárata, amelynek ura Gwyn ap Nudd, a tündérek királya volt. Amikor a 6. században Szent Collen meglátogatta Gwynt a Toron, egy titkos bejáraton haladt át, majd egy palota belsejében találta magát. A kísértéstől tartva szenteltvizet szórt maga köré, mire a palota eltűnt, Collen pedig egymagában állt a puszta sziklán.

A Kehely kútja

A Tor lábánál egy régi kút található. A vizét vas-oxid színezi vörösre, ezért Véres kútnak is nevezik. Leginkább mégis a Kehely kútjaként emlegetik annak a mondának az alapján, mely szerint itt rejtették el a Szent Grált. A kelyhet állítólag Arimateai József hozta magával Angliába. A Grálnak természetfeletti erőt tulajdonítottak; a kerekasztal lovagjai sokáig hiába keresték.

A Glastonbury legendáknak ugyan csak halvány valóságalapjuk van, mégis olyan misztikus légkört varázsolnak a táj köré, mely minden más történelmi helytől megkülönbözteti.

William of Malmesbury, 12. századi történetíró így jellemzi a glastonbury apátságot: "Még a legkisebb kövéből is valamiféle égi szentség sugárzik az egész vidékre...".

A csillagok temploma Glastonbury-ben

Katharine Matwood angol szobrásznő 1929-ben jelentette meg A Csillagok temploma című könyvét. Miközben illusztrációkat készített A Szent Grál magasztos történetéhez, a somerseti vidéket járva összefüggő hatalmas csoportosulást vélt felfedezni Glastonburytől délre. Ezek az alakzatok a zodiákus 12 jegyét formázzák olyan természetes határvonalak segítségével, mint folyó, ösvény, út, domb, vizesárok vagy földsánc. Katharien Maltwood összekapcsolta ezeket az óriási alakzatokat a Szent Grál és Arthur király legendájáva.

A Glastonbury zodiákus

16 km-es körzetben szétszórva, dombok és folyók által határolva helyezkedik el. Az asztrológiai mintázatot régi korok emberei alakították ki utakkal, csatornákkal és földsáncokkal. A Csillagok templomáról szóló elképzelés az asztrológiát, az Arthur-mondakört és az újkori filozófiát egyesíti magában. Elsősorban helységnevek asszociációin és legendákon alapul. Katharine Arthurt a Nyilassal, Guinevere-t a Szűzzel, Merlint a Bakkal, Sir Lancelotot pedig az Oroszlánnal azonosította. Glastonburyt a Vízöntő jegyében helyezte el, melynek a főnixmadár a jelképe: az újkor születése a múlt hamvaiból. A Kehely kútja a madár csőrénél helyezkedik el, a Tor a madár feje, az apátság a Grál vára.

Mary Caine angol műveszettörténész a londoni druidák rendjének tagjaként számos kiegészítő részlettel járult hozzá a zodiákus körvonalazásához. Légi felvételeket is készített. Felfedezte az Ikrek képében a Messiás arcát. Az arcot a Dundon Hill Camp nevű domb formázza, amely félúton helyezkedik el Glastonbury és Somerton között. Egy másik, hasonló zodiákus alakzatra is bukkant az angliai Surrey megyében, Kingston-on-Thamesben.

/Forrás: Mítoszok Földjén - Jennifel Westwood/