A váteszek és a látnokok jól megkülönböztethető csoportot alkottak. Szerepük a prófétálás, a természet jelenségeinek megfigyelése és az áldozat bemutatása volt. Az áldozat bemutatásának kivételével e feladatokat átvette a költők csoportja.

Bizonyos formában a korai kelták gyakorolták az emberáldozatot.
Ennek négy formája /a négy elem jegyében/ volt:
1. akasztás - levegő általi halál
2. vízbe fojtás - víz általi halál
3. hamvasztás - tűz általi halál
4. élve eltemetés - föld általi halál

Az áldozatok haláltusája hátborzongató jóslásokra adott alkalmat. Általában hadifoglyok, a társadalom számkivetettjei vagy bűnözők voltak.

Engesztelő áldozatra is van példa Samhain ünnepével foglalkozó történetekben.
Az áldozatokat azonban csak ritkán említik. Caesar írt egy vesszőből font emberalakról, melyben rabokat, más áldozatokat égettek el. Azonban ezt sokan csak római propagandának tartották.

A "vasház"-ba bezárták az áldozatot, majd felhevítették. Ezt a módszert Az ulsteri férfiak lerészegedése című történetben is említik.
A kelták gyakran beszélnek fémről, még akkor is, ha csak közönséges anyagról van szó. Így hangsúlyozzák a túlvilág szerepét: pl. Manannan bronzcipőben jelenik meg Cormac mac Art előtt.
A túlvilági erődök fala ezüstből készül, a tető aranyból vagy madártollból.
A Gundestrup-üstön ábrázolt történetben egy istennő a katonákat egy dézsaszerű üstbe meríti. Elképzelhető, hogy a "vasház" is üst volt.
Germán törzsek legendáiban Nerthus istennő foglalkozott az áldozatok vízbe fojtásával, míg a gall Teutatist úgy engesztelték ki, hogy dézsába fojtották az áldozatokat.
Taranis isten kiengesztelésére fa tákolmányban égettek embereket elevenen.

A kelta szövegekben számos szereplő hármas halállal hal. Ez az áldozati tanhoz és az elemek fogadalmához kötődik, amely a földhöz, vízhez, levegőhöz folyamodik, hogy semmisítsék meg a hitszegőt.

Később a vátesz szerepe a jövőbe látásra, prófétálásra korlátozódott. Merlin már ebben a szerepkörben jelenik meg, amikor Vortigernek mond jövendőt. Néhány kelta remete a későbbi időkben látomásai miatt híresült el, pedig teljes elszigeteltségben éltek az erdők mélyén.

A költőknek is volt jövőbelátó képességük. A druida-rendszer hanyatlásával a filik, a látnok-költők őrizték tovább a váteszek és a próféták tudását.
A vátesz vagy próféta tehetetség még ma is megvan a kelta származású emberekben: sokan rendelkeznek a jövőbelátás képességével.